Nem szeretem az általánosítást és nem is akarlak meggyőzni. De! Ez oda-vissza működik. Lehet, hogy a lány, akivel majd bosszúból elbánsz, a férfiakról alkot majd hasonló véleményt... Mindenesetre, szomorú hogy ilyen megtörténik :'(

(időközben végignézegettem a blogodat tüzetesebben)

Nem bosszúnak szánom, hogy elégtételt vegyek a csalfa asszonyi népen, hanem óvatosságból, megelőzésből, inkább nem vonom be a kis családom életébe, hogy megkíméljem a fiam, az esetleges csalódástól. Ha valakihez hozzászokik, utána, hogy magyarázzam el neki, ha lelép? Inkább be sem mutatom! :) Egyébként, meg annyira szánalmasan romantikus alkat vagyok, hogy úgy is megint beleszeretnék, aztán megint elölről az egész, és ez olyan qrva unalmas már. :)

Végülis teljesen igazad van (a kommentben), és így már értem. Remélem, írsz majd gyakrabban (vidámabbakat, pl a Picúrról :))

Csatlakozom az előttem szólóhoz... Egyszerűen nem szabad általánosítani! Azért mert párszor megégetted magad, még lehetnek normális nők, akik a lelküket kitennék érted. Persze ehhez Te is kellesz... Nem papolni akarok, csak ha már publikusak az írásaid, akkor írhatok véleményt. Mindenkinek vannak elvárásai a másikkal szemben, ez asszem természetes. De csak olyan elvárásokat támassz, amiket magad is teljesítesz! Ha megfojtod a ragaszkodással, pl. percenként felhívod, hogy mit csinál, kivel van, attól a legtöbben falra másznak, talán Te örülnél, ha egy kapcsolat hajnalán a fiadra szánt idődet is megpróbálná beosztani a párod? Ez csak egy meglátás, lehet nem így van és magamból indulok ki, de az a férfi, aki engem megpróbál megkötözni, aki mellett nem lehet önálló egyéniség, az nekem nem kell. Tényleg nem bántásból írom, hanem sajnálom, hogy a fiad anya - még ha csak pót-anya - nélkül fog felnőni. Nem lesz előtte egy normális családkép, talán ugyanúgy egész életében csonka családra fog "vágyni" és ezért úgy alakul az élete, ahogy a Tied most. Ha nem magad miatt, miatta kellene erősebben hajlanod a kompromisszumokra. Bocs, ha keményen írtam meg a véleményem.

na végre valami életjel! Bár mit mondjak nem a vidámabbik fajta, de kel :) Örülök, hogy DAni jól van, és irigy is vagyok amiért ő már túl van a himlőn. Sajna Vince még nem kapta el pedig szeretném, ha múltidőben beszélhetnék már róla én is!